A megfizethető árú ház

Mindig is vonzódtam Frank Lloyd Wright épületeihez, bár ez a vonzódás eddig a new-yorki Guggenheim Múzeum kivételével képek, könyvek, és multimédiás CD-k nézegetésében teljesedett ki. Különlegesnek tartom őket, mert a nekem tetsző arányokon, tömbökön, a természetes anyagokon túl Wright nagy gondot fordított a külső és belső tér közötti erős vizuális kapcsolatra, a belső fényviszonyokra, az épületbe kerülő bútorok, felszerelési tárgyak, kiegészítők egyedi megtervezésére is.

A Blumberg levelezés

Épp egy ilyesmivel foglalkozó honlapot kerestem, amikor véletlenül ráakadtam egy levélre, amelyet egy bizonyos Mel Blumberg írt 1955-ben Frank Lloyd Wright-nak. Aztán megtaláltam az építész titkára közbeiktatásával folytatott teljes levelezést is, amely tele van rendkívül érdekes, a korra jellemző részletekkel és fordulatokkal.

A levelezésből kiderül, hogy Blumberg nagy tisztelője az akkor már híres építésznek és egy személyes találkozó után felkérte, hogy tervezzen a számára családi házat. Wright a felkérést elvállalta, az előzetes vázlatok elkészültek és tetszett is Blumbergéknek, ám amikor szembesültek azzal, hogy a ház 25.000 dollárba kerül és ehhez jön még 10% tervezési díj, aminek a fele a vázlatok bemutatásakor esedékes, bevallották, hogy ezt nem engedhetik meg maguknak. Ekkor Wright megértést tanúsítva azt javasolta, hogy ez esetben miért nem építenek egy Usonia-házat? És itt megtorpantam, mert fogalmam sem volt, mi az.

Maga az usonia kifejezés a U-S-O-N-A (United States Of North America) betűszóból származik és a XX. század első éveiben alkották, azzal a nyelvújítási szándékkal, hogy legyen külön szó az Egyesült Államokban élő népességre, mivel az ‘amerikai’ nyilvánvalóan magába foglalja az észak-amerikai kontinens kanadai és mexikói lakosságát is. Ugyan, nem ő fabrikálta a kifejezést, de kétségtelen, hogy építészként Wright volt a leghíresebb propagátora, egy helyütt még azt is javasolta, hogy egyszerűen dobják ki az ‘amerikai’ jelzőt és használják helyette a ‘usonian’-t, mert azzal nagyszerűen leírható a minden hagyománytól mentes újvilági épített környezet. Az 1910-es évek elején tett európai útján, olyan intenzitással bizonygatta, hogy az amerikaiaknak nincs is más szavuk saját magukra, hogy egy kritikusa azt írta: „Wright úr az usonia kifejezést éppúgy kisajátította, mint az organikust”, és ebben a meglátásban volt is valami. Wright gondolkodásában az Usonia és az organikus kéz a kézben járt, az előbbivel körülírva az újvilág általa kívánatosnak tartott társadalmát, az utóbbival pedig az utat, ahogyan a megújulást elérhetőnek tartotta. A kampány egyébként nem is volt teljesen eredménytelen; eszperantóul a mai napig USONA-nak hívják az Egyesült Államokat.

Az Usonia-házak

Ezt az elnevezést mintegy hatvan Frank Lloyd Wright által tervezett szerényebb, középosztálybelieknek készült családi házra alkalmazzák, amelyeknek a zöme a harmincas évek közepétől, a recesszió éveiben épült. Hozzáértők szerint az usonia építészeti nyelvezete egyenes folytatása Wright korábbi préri-stílusának, bár ezek jellemzően kisebb alapterületű, olcsó telekre épülő, egyszintes, lapos-tetős épületek pince és garázs nélkül. Általában L alakúak és egy teraszt fognak körbe, az alapozást pedig az elegyengetett földre terített beton lapok jelentették, amelyet fűtés céljából alácsöveztek. Az Usonia-házak mindig helyben található természetes anyagok felhasználásával épültek, konzolokra támaszkodó jelentősen túlnyúló lapos-tetővel, amely nyáron a passzív hűtést, télen a meleg benntartását segítette. Belül általános volt az egybenyitott lakóterület, a nappaliba integrált konyha és a természetes fényt szolgáltató mennyezet alatt körbefutó ablaksor. Az Usonia-házak jellegzetessége, az úgynevezett ‘carport’, amely egyszerűen egy az épülethez ragasztott parkolóhely.

Usonia Automatic

Míg a korai Usonia-házak kő, fa, tégla építmények voltak, az 1950-es évektől Wright áttért a helyben öntött beton blokkokra, amelyeket 30×60 centis standard-, dupla- és sarok-elemként öntöttek teli, vagy áttört változatban. A 10 cm vastag elemeket szimplán, vagy egy légréssel köztük, duplán is rakták, és habarcs nélkül, a széleken kialakított vájatokkal illesztették egymáshoz. Az egyenletes felületet vízszintes és függőleges acél vezető pálcák segítségével biztosították; a végül a hézagokat kifugázták. A beton elemek ridegségét a belső terekben domináló vörösfenyő rétegelt-lemez és üveg ellensúlyozta. Az elképzelés az volt, hogy a moduláris tervek alapján a tulajdonosok majd maguk építhetik fel házukat, tovább spórolva a költségeken. A valóságban a rengeteg variációs lehetőség és a bonyolult, rögzítés miatt az építtetők végül többnyire hivatásos vállalkozókra bízták a házak felépítését. Usonia Automatic házból végül összesen hét darab épült meg, többségük ma is lakott és jó állapotú.

Az usonia gondolat és az ezek jegyében fogant épületek nem hasonlíthatók Wright általam korábban ismert nagyszabású projektjeihez, és árnyaltabbá, de egyben gazdagabbá is teszik a róla kialakított képet.

A Blumberg levelezés: http://www.steinerag.com/flw/Artifact%20Pages/PapersBlumbergCorrespondence.htm

A Blumberg ház vázlatai: http://www.steinerag.com/flw/Artifact%20Pages/PhRtBlumberg.htm#Drawing

Az első Usonia-ház, a Jacobs House: http://usonia1.com/

És végül, néhány YouTube video:
The Rosenbaum House: http://www.youtube.com/watch?v=vSvfg1NTCa0
The Gordon House: http://www.youtube.com/watch?v=9xpCngwy68M
The Weltzheimer/Johnson House: http://www.youtube.com/watch?v=YyILRVqLwzE